Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2026.06.02
Sokan érezzük a saját bőrünkön a kórtermekben és a rendelőkben a hatalmas leterheltséget, a folyamatos létszámhiányt és a kimerültséget. De vajon hogyan fest a magyar valóság az európai országokhoz viszonyítva?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatsorai pontosan mutatják a hazai helyzetet. Az OECD adatbázisa a 2019-2023 közötti ö év statisztikáit vizsgálja, összesen 24 olyan európai ország esetében, ahol ezek az adatok – az ezer lakosra jutó aktív ápoló személyzet száma – a szervezet rendelkezésére állnak.
Ezer lakosra jutó aktív ápolószemélyzet 24 európai országban, 2019-2023 között
Forrás: OECD Health Statistics, Eurostat, Infografika: NotebookLM
A magyar valóság az adatok tükrében
Ha megnézzük a hazai számokat az elmúlt öt évből, egyértelműen látszik, amire mi is folyamatosan felhívjuk a figyelmet: a rendszerben nincs érdemi létszámnövekedés, az ápolói kapacitás lényegében stagnál.
Az ezer magyar állampolgárra jutó ápolók száma így alakult a vizsgált időszakban:
Ezek a számok azt jelentik, hogy ezer magyar emberre mindössze alig három ápoló jut. Jól látható, hogy a 2019-es szintet sem sikerült tartósan megugrani, a 2023-as legfrissebb adat pedig ismét egy enyhe csökkenést mutat az előző évihez képest.
Hol tart Európa, és hol tartunk mi?
A 24 európai országot vizsgáló táblázatból kiderül, hogy óriási a szakadék Nyugat- és Észak-Európa, valamint a mi régiónk között.
Nyugat- és Észak-Európában az ápolószemélyzet létszáma teljesen más dimenzióban mozog, mint a mi régiónkban:
Finnországban 2023-ban 23,48 ápoló jutott ezer főre – ez a magyar érték több mint nyolcszorosa!
Norvégiában 18,15 volt ez a mutató 2023-ban.
Hollandiában pedig 14,66 ápoló jut ezer lakosra a rendelkezésre álló adatok szerint.
Nem kell azonban a skandináv országokig mennünk, hogy jelentős különbségeket lássunk. A szomszédos Ausztriában (5,69) a duplája a kapacitás a magyarországinak.
A velünk egy régióban lévő, illetve hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező országok esetében az adatok a miénkhez hasonlóak: a cseheknél 2,72, míg a litvánoknál 2,23 ápoló jutott ezer lakosra 2023-ban.
Bár a rangsor legvégén szereplő országokat – mint például Lettországot (1,31), Görögországot (0,62), a 2022-es adatokkal rendelkező Lengyelországot (0,34), vagy Bulgáriát (0,13) – megelőzzük, ez aligha vigasztal minket.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az OECD adatai is alátámasztják álláspontunkat: a magyar egészségügyi szakdolgozók emberfeletti munkát végeznek. A stagnáló létszám azt jelenti, hogy maroknyi embernek kell ellátnia az idősödő társadalom miatt egyre növekvő számú beteget. Ahhoz, hogy az ellátás biztonságos maradjon, és az ápolók ne hagyják el tömegesen a pályát, radikális változásokra, érdemi bérrendezésre és a munkakörülmények javítására van szükség.
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
